A kánikula hatása szervezetünkre, a folyadékbevitel fontossága és az edzések kapcsolataNagyon fontos területről adunk közre anyagot.
A napokban és várhatóan az elkövetkezendő hetekben is országszerte több órás napsütésre, fokozódó kánikulára lehet számítani, csapadék az időnként megnövekedő felhőzet ellenére nem várható. A felmelegedés és enyhülés váltakozik, gyakoriak lesznek a 30 °C és 35 °C közötti hőmérséklet. Ilyen időjárási körülmények nekünk edzőknek tisztában kell lennünk a folyadékháztartás körülményeivel. Ismerettel kell rendelkeznünk arról, hogy a magas külső hőmérséklet a szervezet vízháztartásában milyen kóros, azonnal orvosolandó hatással jelentkezik.
Hőkollapszus:
a meleg miatti ájulás esetén az eszméletvesztés rövid ideig tart: néhány pillanattól pár percig, de sosem húzódik 15 percnél tovább. A beteg az ájulás előtt gyengeséget, émelygést érez, jelentkezhet fülzúgás vagy a látás elhomályosulása, az egész test hirtelen leizzadása. A hőkollapszus oka a magas külső hőmérséklet miatt kialakuló vérkeringési átrendeződés: a szervezet úgy próbálja magát hűteni, hogy a periférián elhelyezkedő (a test középvonalától távolabb eső) erek kitágulnak, elősegítve a hőleadást. Ezzel párhuzamosan intenzív verejtékezés is megfigyelhető. Arra hajlamos egyéneknél e két tényező együttesen az agyi vérkeringés átmeneti zavarát eredményezi, amely a tudat elvesztését vonja maga után.
Napszúrás:
az enyhe panaszok fejfájás, szédülés, kábultság, émelygés, hányinger formájában jelentkeznek. A beteg kerüli a fényt, szívesebben tartózkodik hűvös, elsötétített helyiségben. Súlyos esetben a testhőmérséklet hirtelen, jelentős emelkedése következik be (akár 39-40°C is lehet). A nagyfokú fejfájás mellett a tarkó kötöttsége, merevsége alakul ki. A beteg tudata zavart lehet, eszméletét elveszítheti. Csecsemők esetében jellegzetesen visító sírás, a kutacs feszülése és elődomborodása észlelhető. A csecsemő enyhe fizikai ingerekre is erős védekező mozgásokkal reagál. A legfontosabb teendő, hogy árnyékos helyre, célszerűen hűvös helyiségbe jusson a beteg. A tarkóra helyezett hideg vizes borogatás jó hatású. A beteg 30 fokos szögben megemelt felsőtesttel feküdjön s apró kortyokban fogyasszon hűvös folyadékot - lehetőleg vizet, és sohasem alkoholtartalmú italt! Enyhe esetben otthoni, két-három napos ágynyugalom javasolt hűvös, fénytől védett, esetleg sötét szobában. Azonban ha a tünetek nem javulnak vagy esetleg rosszabbodnak, mindenképpen kórházi kezelés szükséges.
Kiszáradás:
az izzadás folyadék- és elektrolit (só) vesztéssel jár, és ezek pótlása nélkül kiszáradáshoz (dehydratio) vezet. Ennek lehet tünete a fáradékonyság, az étvágytalanság, szédülés, fejfájás, a szapora szívverésérzés, hányinger-hányás, az izomgörcsök és az eszméletvesztés.
Vízmérgezés:
a másik szélsőséges esetben a nagyfokú verejtékezés során kialakult só- és vízhiányos állapot nagy mennyiségű folyadékbevitellel való rendezése, egyidejűleg a konyhasó pótlása nélkül úgynevezett vízmérgezést okozhat, melynek vezető tünetei közé tartozik a látászavar, valamint az izomgörcsök.
Hőguta:
amennyiben magas külső hőmérsékleti viszonyok mellett végzett nehéz fizikai munka során termelődő hőmennyiséget a szervezet nem képes leadni, a testhőmérséklet a 41 °C fokot is elérheti, és kezdetben fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással, majd tartós hatása esetén akár tudatzavarral, eszméletvesztéssel, vagy más idegrendszeri tünettel járó hőguta alakulhat ki.
Hőkimerülés:
a hőártalmak olyan típusa, mely hosszabb idő, általában több nap alatt fejlődik ki. A vízhiányos forma kialakulását a víz bevitelének hiánya vagy a víz fokozott vesztése (hányás, hasmenés) hozza létre. A sóhiányos forma legtöbbször verejtékezés következtében alakul ki, vagyis a verejtékezés intenzitásával a víz és ásványi anyagok pótlása nem képes lépést tartani. Fejfájás, szédülés, hányinger, hányás jelentkezhet, a beteg ingerlékeny, bágyadt lehet. A pulzus szapora, szabálytalan. Kezdetben egyes kis izmok izolált görcse jelentkezik, később nagy terjedelmű, fájdalmas rángások alakulnak ki.
Hőpangás:
nagyfokú fizikai terhelés következtében, leginkább közepesen meleg (25-30°C), párás környezetben alakul ki. Gyakrabban fordul elő a terheléshez kellőképpen nem szokott, előzőleg kevés folyadékot fogyasztó személyeknél. Veszélyeztetettek az idősek és a túlsúlyosak is. Tünete a nagyfokú izzadás, hányinger, hányás, szapora légzés, szapora pulzus. A beszéd és a járás zavara alakulhat ki, létrejöhetnek izomgörcsök is.
Gyakorlati tanácsok az ilyen - magas - hőmérsékletű körülmények közötti edzésvezetéshez:
- A nagy melegben hűtsük magunkat és megfelelően pótoljuk az izzadással elveszített folyadékot és sót. Amikor edzést tartunk a nap folyamán, akkor lehetőség szerint kezdjük reggel 9 óra előtt (pl. 8.30-kor) és fejezzük be 11 óráig. A délutáni edzés kezdése 17.00 óra után történjen.
- A pályára helyezzünk több helyen vízzel telt vödröket és a foglalkozás folyamán 25-30 percenként, illetve a komolyabb terhelést jelentő edzésjátékok után közvetlenül engedélyezzük a játékosok számára a frissítő mosakodást. Figyelem: nem szabad közvetlenül a terhelés után teleinnia magát a játékosnak.
- Alapelvként tudatosítjuk a játékosban, hogy aki a kánikulában edz, annak naponta legalább négy liter folyadékot kellene bevinnie.
- Érdemes edzés előtt és után azonnal lezuhanyozni langyos vagy hideg vízzel.
- A közös étkezéskor mindig igyunk is!
- Ne feledkezzen meg a változatosságról sem: a víz mellett fogyasszon gyümölcsleveket is!
- Az alkoholt ne számítsuk be a napi elfogyasztott vízmennyiségbe, mert az alkohol vizet von el a szervezettől, ezért alkohol fogyasztás közben-után nagyobb figyelmet kell fordítani a vízpótlásra. Összességében tartózkodjunk az alkohol fogyasztásától.