2010. október 31., vasárnap

A zene pozitív hatása edzés közben

Heves vita folyik az iPod sportolás közbeni használatának kérdése körül, mely a futók táborát is megosztja. De mit mondanak erről a kutatók? Van-e hatása a zenének az atléták teljesítményére?
Costas Karageorghis brit sportpszichológust kérdeztük, aki az elmúlt két évtizedet annak kutatásával töltötte, hogy a zene milyen szerepet tölt be a sportban, s van-e teljesítménynövelő hatása. Eredményei azt mutatják, hogy a zene hatással lehet az erőkifejtésünk megítélésére: csökkentheti, vagy erősítheti annak érzékelését. A muzsika mintegy 15 százalékkal növeli a kitartást, és segít belerázódni egy adott mozgásritmusba.
Enyhítheti az unalmat, segít az atlétákat pszichikailag "felturbózni", ez hat a tömegre, a tömeg pedig visszahat a versenyzőkre - magyarázta Karageorghis, az Inside Sport Psychology társszerzője, és a londoni "Run to the Beat" félmaraton szaktanácsadója, ahol élőben és lemezről is szoktak zenét játszani a verseny ideje alatt.
Ám a kutatás azt is kimutatta, hogy csak a kis és közepes intenzitású mozgások során érvényesül a zenének azon hatása, hogy kevésbé érzékeljük, mekkora erőfeszítést végzünk közben. Amint magasabb intenzitást érünk el, testünk automatikusan a belső utasításokra fókuszál, mint a szívverés, vagy a tejsavtermelés, sokkal inkább, mint magára a zenére vagy a tájra - mondta Karageorghis, majd hozzátette: "Egy jól megalapozott érv szerint a magas intenzitással futó élsportolók számára a zene még zavaró is lehet".
Azonban ez is ellentmondásos, hiszen annak ellenére, hogy a zene nem könnyíti meg a kemény munkát, a jól megválogatott dalok javíthatják közérzetünket, a kemény futást kissé kellemesebbé tehetik, tette hozzá Karageorghis, majd így folytatta: "A zene a legjobb megoldás azok számára, akik szeretnének fizikailag aktívabbá válni, de a testmozgást általában nehézkesnek és kevésbé vonzó dolognak tartják." Az élsportolóknak csak nagyon megválogatott zenéket szabadna hallgatniuk, és akkor is csak a bemelegítéshez, ahogyan Michael Phelps is teszi.

Forrás: Medipress



Add a Twitter-hezAdd a 

Facebook-hozAdd a 

StartlaphozAdd az 

iWiW-hezAdd a Google Reader-hez  

2010. október 22., péntek

MHN 100% Whey Pro Akció!!!

MHN Sport 100%Whey Pro AKCIÓ!!!

Ez a bejegyzés nem lesz túl hosszú, de remélhetőleg annál tartalmasabb:)
Szóval a lényeg, hogy van az a bizonyos tejsavófehérje koncentrátum, amiből egy 3kb-os dobozban van 120 adag minőségi protein... 1 adagban van: 19,5g fehérje, 4389mg glutamin, 5553mg BCAA és miegymás.
Ez a bizonyos "ládikó" egyébként nagyon jó áron van, ami konkrétan: 11600.-
Mindenki ismeri, sokan szeretik:
http://edzes.wordpress.com/termekek/feherje/

Ez tök jó...

De van egy másik dolog...
Képzeld el mennyi "finomság" van 2 dobozban...
...az már 6kg...
...240 adag...
...jó sokáig le van tudva a turmix dolog, és még sokat számolni se kell, viszonylag kerek számok.
Mondjuk ha összeadjuk a 2 doboz árát, az 23.200, ami nem olyan kerek...
igaz, hogy a 19.990 sem az, de sokkal jobban hangzik, és 2010 november 30.-áig csak ennyi az annyi...


Add a Twitter-hezAdd a 

Facebook-hozAdd a 

StartlaphozAdd az 

iWiW-hezAdd a Google Reader-hez  

2010. október 18., hétfő

Hizlal a munka???

A munka hizlal?? 


Egy kutatás szerint a 9-től 5-ig tartó munkaidő megfelel arra, hogy az ember megéljen belőle, de a bankszámlán kívül más is vastagodhat tőle. A Montréali Egyetem új tanulmánya azt állítja, hogy az elmúlt három évtizedben az irodai dolgozók kevesebbet mozognak, ami az egyik oka lehet az elhízás növekvő mértékének. A Preventive Medicine hasábjain megjelent cikk elgondolkodtathatja az íróasztalok mögött terpeszkedő milliókat.
 
"Az emberek egészségesebben táplálkoznak, és többet is sportolnak, mint a hetvenes években, az elhízás mégis egyre csak terjed.” – mondta a szerző, Carl-Étienne Juneau, a Társadalmi és Megelőző Orvostani tanszék kutatója. „Meglátásom szerint a szakmai életünk kapcsolódik ehhez a látszólag ellentmondásos jelenséghez.

Mozgás: A hetvenes évektől napjainkig
Juneau munkatársaival együtt számos kanadai egészségügyi statisztikai adatbázist használt fel. A kikérdezett emberek száma az egyes vizsgált munkákban 17 000 és 132 000 között mozgott. Azt a következtetést vonta le, hogy a munkaidő alatti mozgáshiány magyarázhatja, miért növekedett 10 százalékkal az elhízottak aránya 1978 és 2004 között.

Meglepődéssel tapasztalták azonban a közlekedéssel kapcsolatos egészségtudatos hozzáállás. „A városok terjeszkedése kapcsán azt vártuk, hogy egyre több lesz az autófüggő ember. Ehhez képest férfiak és nők egyaránt inkább a sétát és a kerékpározást választották, ami mindenképpen jó hír.” – mondta Juneau.

Többször kevesebb ideig tartó mozgás lehet a megoldás
Juneau javaslata szerint a mozgásszegény életmód és az elhízás legyőzésére célszerű lenne integrálni a sportot, a munkát és a közlekedést. Hatékonyabb lehet például, ha kisebb részletekben mozognak az emberek a nap során a koncentrált edzés helyett. Egy séta az ebédszünetben, vagy egy kis lépcsőzés hasznos lehet.
Juneau úgy gondolja, hogy a mozgást máshogy kellene népszerűsíteni. „Az edzés többé nem egyedi cselekvés többé. Csoportokban kell gondolkodnunk. Például adókedvezmény járhat azoknak a szülőknek, akik bejegyzett sportfoglalkozásra járatják gyermekeiket. Hasonlóképpen lehetne ösztönözni a munkáltatókat is.

Forrás: Medipress


Add a Twitter-hezAdd a 

Facebook-hozAdd a 

StartlaphozAdd az 

iWiW-hezAdd a Google Reader-hez  

2010. október 15., péntek

Na és a tészta?!?

A tésztának elég rossz híre van manapság, már-már afféle "szénhidrát rémálom" lett. De nem biztos, hogy ezt feltétlenül kiérdemelte. Valóban, a tészta gazdag szénhidrátokban, és egy alacsony szénhidráttartalmú diétába nem is illik bele. Azonban nem mindenki követ ilyen étrendet. Ha pedig nem követsz épp alacsony szénhidráttartalmú étrendet, nincs rá semmi okod, hogy ne egyél tésztát - ésszerű keretek között természetesen.

Mit is kapunk egy adag tésztával?

100g tészta kb 75g szénhidrátot tartalmaz. Egy kiegyensúlyozott étrendbe ez bőven belefér. Hasonló szénhidráttartalma van a rizsnek is, amit viszont kilószámra fogyasztunk. A gond ott van, hogy bizonyos okokból a tészta esetében adagolási problémákkal küszködünk. Egy 60 grammos rizs adag már rendesen eltelíti a legtöbb embert, azonban tegyél hasonló mennyiségű tésztát a tányérra, máris nem tűnik olyan nagynak az adag. Könnyedén megesszük a dupláját is.
Gondolj bele, milyen tésztareklámokat látsz a tévében. A tányéron gyakran fejmagasságig tészta van, ami bizony nem egy apró adag, egy olasz étteremben egy adag tészta 200-300 grammos is lehet. Bár otthon egyszerre nem biztos, hogy ennyit megeszünk, de az s biztos, hogy nem állunk meg 50-60 grammnál sem. Ez egyszerűen túl kicsi mennyiség a tányéron ahhoz képest, amihez szokva vagyunk.
Épp ezért célszerű mérni ez esetben is az ételt, hogy tudjuk, mennyi kerül a tányérra. Aki nem diétázik, annál semmi akadálya annak, hogy a szénhidrátbevitele egy részét tésztából fedezze (de ne az egészet, lehetőleg). Csak arra figyeljünk, hogy sokkal könnyebb tésztáéval átesni a ló túloldalára, mint rizzsel vagy krumplival például.

Alacsony szénhidráttartalmú tészták

Manapság már kaphatók az alacsonyabb szénhidrát-és magasabb fehérjetartalmú tészták is. Szerencsére ízük és állaguk nem különbözik a hagyományos tésztáétól. Ezek a fehér liszt mellett különféle hüvelyesekből készült lisztet is tartalmaznak. Volt egy írásunk a rezisztens keményítőkről - nos, ezek a hüvelyesek nagy mennyiségben tartalmazzák, így csökkentve a tészta emészthető szénhidráttartalmát, legalább egy picivel. Ugyan drágábbak a hagyományos tésztáknál, de még mindig nem tartoznak a drága élelmiszerek közé.

Mit együnk a tésztával?

Ésszerű mennyiségű tészta fogyasztása esetén "marad hely" még a tányéron - mondjuk zöldségeknek (a húsról nem is beszélve természetesen). Saláta, vagy főtt, párolt zöldség egyaránt megteszi. Ezek rosttartalma lassítja a szénhidrátok felszívódását, így kisebb az esély a hirtelen inzulinszint emelkedésre és az ebből fakadó zsírosodásra. A zöldségek belekeverhetők a tésztába, erre számos recept van - ez pedig megnöveli az étel térfogatát, "szemre" több tésztát kapunk, mégis, a szénhidráttartalom ugyanannyi marad. Ha a tészta mellé fogyasztott salátát ecetesen készítjük, az ugyancsak csökkenti a tészta glikémiás indexét.
Tehát, ne féljünk tésztát enni, amíg tudjuk a mértéket, és ügyesen kombináljuk zöldségekkel és esszenciális zsírsavakkal, nem áll fönn az elhízás veszélye.

www.edzes.wordpress.com

Add a Twitter-hezAdd a 

Facebook-hozAdd a 

StartlaphozAdd az 

iWiW-hezAdd a Google Reader-hez  

2010. október 11., hétfő

Glutamin, avagy az aminosavak "királya"

Az L-glutamin, mely gyakorlatilag minden amino "anyjának" tekinthető, joggal lett a legnépszerűbb amino a közelmúltban. A glutamin számos aminosavból előállíthtaó (glutaminsavból, valinból és izoleucinból), azonban betegségek folyamán, valamint stresszhelyzetben (amilyen az edzés is) izomzatunk annyi glutamint igényel, amit testünk már nem tud önnállóan előállítani, ezért külső pótlás szükséges. Tanulmányok azt bizonyítják, hogy a folyamatos glutaminkiegészítés magakadályozhatja az izomkárosodást, azaz hatékony antikatabolikus (izomleépülést csökkentő) hatást idéz elő. További előny, hogy a glutamin egyike azon kevés aminosavaknak, amely különösen növeli a test természetes hormonszintjét. Már két gramm szájon át bevitt glutamin is akár négyszeresére növelheti a hormonszintet. Tény, hogy a testnek nagy szüksége van erre az minosavra, mér csak azért is, mert az izomszövetben ez található meg a legnagyobb koncentrációban és glutaminra szükség van a helyes izom-anyagcsere miatt is. A vázizomzat sejtjeiben szabadon áramló aminosavak 60%-a glutaminból áll, tehát a 18-féle aminosavból csak ez az egy alkotja az izomszövet 60%-át! A glutamin segít fenntartani a sejtek sejtmembránon belüli vízellátását, azaz a már többször említett sejttérfogatot növeli (cellvolumizáció). Ha csökken az izom glutaminszintje, akkor csökken a sejttérfogat, ami szintén katabolikus. Tehát a glutaminhiány kétszeresen is izomleépítő állapot. Éppen ezért a glutaminkiegészítés elengedhetetlenül fontos.
Tudományos kísérletek bizonyították, hogy bizonyos időpontokban (pl. közvetlenül egy intenzív edzés után vagy lefekvés előtt) elősegíthetjük az izmok és az immunrendszer glutaminéhségének kielégítését, pontos kiegészítéssel megőrizhetjük izmainkban a glutamint. Amennyiben az izmokban a glutaminszint folyamatosan magas, azaz megfelelő glutaminkiegészítés történik, akkor a szervezet nem vonja el az izmokból a glutamintartalékot, tehát fennmarad a helyes glutaminállapot, és antikatabolikus hatás áll be (azaz megelőzzük az izomleépülést). Ez a glutaminmegőrzés elmélete, melynek célja az izomszövetek glutaminszintjének fenntartása. Az ehezés időtartama alatt (alváskor) és étkezések között, valamint edzés után a glutamin felszabadul az izmokból, hogy fenntartsa a vércukor koncentrációt. Tehát ezekben az időpontokban van szükség extra glutamin bevitelére. Ebben óriási segítséget nyújt: MHN Sport L-Glutamine amiből egy 600grammos kiszerelés CSAK 5000.-
http://edzes.wordpress.com/termekek/glutamin/ 

Add a Twitter-hezAdd a 

Facebook-hozAdd a 

StartlaphozAdd az 

iWiW-hezAdd a Google Reader-hez  

2010. október 8., péntek

Miért jó a masszázs?

A masszázs előnyei!

A masszázst gyakran afféle extravagáns, luxusszámba menő dolognak tekintik. Kevesen gondolnak rá, mint működő gyógymódra. Pedig az. A masszázs terápia az orvoslás egyik legegyszerűbb és legrégebbi formája. A Kínai orvosi szakirodalomban már Krisztus előtt 2700 évvel is megemlítik.

Hippokratész is, aki a nyugati orvoslás atyja, már az V. szd-ban leírta, hogy "egy orvosnak sok mindenben tapasztaltnak kell lennie, de főleg a masszírozásban... a masszírozás képes egy túl laza ízületet megkötni, és egy túl kötött ízületet meglazítani". Szerintem valamit tudott Hippokratész...

Gondolj csak bele, mi az első reakciód, mikor bevered a lábujjadat, vagy a fejedet. Ösztönösen az érintett területet kezded el tapogatni. Vagy egy csendes éjszakát kettészakító vádligörcs esetén mi az első dolog, amit teszel...? Azonnal odakapsz, és elkezded nyomkodni. Ezek a teljesen természetes, genetikailag belékn kódolt reakciók mutatják a masszás legalapvetőbb mibenlétét. Ez mind annak a bizonyítéka, hogy az emberi érintésnek gyógyító ereje van.

A fájdalom forrása

Ismert tény, hogy a legtöbb fájdalom a test lágyszöveteiből ered. A fejfájás például gyakran a hát felső részéből, valamint a nyak és a fej izmaiból ered. Az alsóhát fájdalma és a faridegzsába pedig ugyancsak az izomzatból ered, és nem feltétlenül a porckorong problémájára utal.

Egyes tünetek kezelésére a szokványos masszázs kezelés egyenesen kivédheti a sebészeti beavatkozás szükségességét. A kéztőalagút szindróma például, melyet gyakran sebészi úton korrigálnak, az egyik olyan betegség, mely rendszeres masszázzsal kezelhető, gyógyítható.

Ha valaki kéztőalagút szindrómában szenved, az fájdalmat és zsibbadást tapasztalhat a kezében és az ujjaiban. A probléma forrása mindazonáltal a fej és a nyak izmaiban keresendő!!!

Bármi is a tünet, vagy betegség, a masszázs azt a koncepciót foglalja magába, miszerint a test lágyszövetei, az izmok, a fascia (izompólya), az ízületek és inak reagálnak az érintésre. Így a "terápiás masszázs" a test lágyszöveteinek manipulálását jelenti, a fájdalom, a rossz közérzet, az izomgörcsök, és a stressz megelőzése és megszüntetése érdekében, valamint az általános egészségi állapot javítására.

A masszázs előnyei gyakorlatilag megbecsülhetetlenek, figyelembe véve, hogy gyakorlatilag a test minden szervére és rendszerére hatással van. A jó közérzet mellett a kutatások arra is rámutattak, hogy a masszázs csökkenti a stresszt, a vérnyomást, a pulzust, javítja a keringést, a nyirokrendszer keringését is beleértve, elősegíti a méreganyagok ürülését, serkenti az endorfintermelést (mely a szervezet természetes fájdalomcsillapítója).

Miért lehet számodra is előnyös a masszázs?

Tehát, miért is lehet jó a szokványos masszázs terápia azok számára, akik a sportos életmódot tűzték ki célul? A masszázs számunkra jóval több, mint luxus. Ez bizony az egészséges életmódhoz való elkötelezettséged egyik fokmérője. A kutatások megerősítették, hogy a rendszeres masszázs növeli a mozgástartományt, csökkenti a regenerálódáshoz szükséges időt, javítja az izomtónust, és a hajlékonyságot.

Mivel a masszázs afféle "pótszívként" is funkcionál a keringés javításával, ezzel egyúttal segít eltávolítani a méreganyagokat és egyéb anyagcsere termékeket, melyek a súlyzós edzés hatására halmozódnak fel szervezetünkben. Ráadásul a masszázs csökkenti a gyógyuláshoz szükséges időt is sérülések esetén.

Van ezzel kapcsolatban egy hihetetlen történetem. Ferdepados kézisúlyzós nyomásnál az egyik kliensem túlnyújtotta a vállát. Nem csupán annyi történt, hogy leejtette a súlyokat emiatt, ennél rosszabb a helyzet; amikor felült a padról, gyakorlatilag nem tudta mozgatni a karjait. Az igazi izomfájdalmak másnap jelentkeztek nála, ami miatt az edzéseit is be kellett szüntetnie.

Mikor felhívott és elmondta, mi történt, arra gyanakodtam, hogy vaslószínűleg túlnyújtotta a vállában a kötőszövete, ami traumát okozott az adott területen. Teljesen igazam is lett.

Egy mélyizom masszázs közben éreztem is a feszülést a vállízületben, ami nem csupán fájdalmat okozott, de a normális mozgástartományt is beszűkítette. A kötőszövet masszírozása ezen a területen serkentette a keringést, ami természetes módon segítette elő a gyógyulást.

Mindössze három alkalom után, egy három hetes perióduson belül az ízület mozgástartománya ismét normális lett, kliensem pedig visszatérhetett az edzőterembe, és minden probléma nélkül tovább edzhetett. Azt gondolom, Hippokratésznek igaza volt, amikor azt mondta, hogy a masszázs "meglazítja a túl feszes ízületeket".

Miért érdemes rendszeresen masszíroztatni?

Nem állítom, hogy három hét mindenféle baj megszüntetésére elegendő idő. Azonban azt mindenképpen javaslopm, hogy áldozzunk a rendszeres masszázsra, mely biztosítja, hogy szervezetünk minden rendszere optimálisan működjön. Számunkra pedig, akik az edzőtermi munka irányában is elkötelezettek vagyunk, a rendszeres masszázs javítani fogja a teljesítményt, elősegíti a növekedést, és csökkenti a sérülések veszélyét.

A rendszeres masszázs tehát jóval több, mint úri hóbort, vagy afféle luxus. Inkább egy befektetés magadba, befektetés a saját egészségedbe.


forrás: bb
Szerző: Lisa Sutton


Add a Twitter-hezAdd a 

Facebook-hozAdd a 

StartlaphozAdd az 

iWiW-hezAdd a Google Reader-hez  

2010. október 4., hétfő

Oldalemelés, ahogy a mester (Arnold) is csinálta

Oldalemelés, ahogy a mester (Arnold) is csinálta!

A váll az egyik legmozgékonyabb ízület az összes közül. Ezáltal persze a sérülésekre is fokozottan érzékeny, ám a mozgékonyságnak hála, számos gyakorlattal megedzhető, hogy el tudd érni a maximális fejlettségét. Így nincs rá okunk, hogy mindig csak a hagyományos oldalemelést végezzük, nem igaz?

Minden alkalommal, mikor lemegyek a terembe, látokl srácokat, akik álló vagy ülő oldalemeléskeet végeznek, kábellel vagy szabad súllyal, és ebben ki is merül a variálás. PEdig zsámos egyéb verzió létezik, amit beilleszthetsz az edzéseidbe, ha a lehető legnagyobb, legrészletgazdagabb váll elérése a célod. Íme pár személyes kedvencem:

Egykezes oldalemelés ülve, kábellel

Ez nem különbözik sokban a hagyományos, állva végzett kábeles oldalemeléstől. Azonban állva hajlamosak vagyunk más izomcsoportokat is bevonni a munkába. Az izoláció a siker kulcsa az oldalsó delták esetében, ez pedig ülve könnyebben megvalósítható.

Helyezzünk egy padot az alsó csiga elé. Üljünk a csigának oldalvást, mindig az a kar fog dolgozni, amely a csigától távolabb van. A fogantyú a kezdő pozícióban a csípő előtt legyen - ehhez szét kell terpeszteni a lábunkat picit, hogy elférjen . majd emeljük fel a karunkat oldalra, amíg a kar legalább párhuzamos nem lesz a talajjal. Végezzük el az előírt ismétlésszámot, majd cseréljünk oldalt.

Oldalemelés fej fölé, fordított fogással

ez egy nagyon ritkán látott verzió. Az oldalsó és elülső deltát célozza meg, emellett a trapézizom felső részét is fejleszti. A brit testépítők kedvence volt ez hajdan.

A gyakorlatot hasonlóak végezzük, mint a sima oldalemelést, két lényeges különbséggel:

* egyrészt, nem állunk meg akkor, amikor a karunk párhuzamos a talajjal, hanem tovább emeljük a súlyokat fej fölé
* másrészt, a tenyér és az alkar kifelé néz - tehát kezdéskor kifelé, majd a vízszintes elérése után felfelé, majd a gyakorlat végén egymás felé néz a két tenyér.

Állva és ülve is végezhető a gyakorlat, a könyöködet pedig tartsd végig enyhén behajlítva.

Oldalemelés fekve

Ez a gyakorlat mindig is a kedvenceim közé tartozott, mivel remekül izolálja az oldalsó deltákat (és kis mértékben a hátsókat is), valamint nagy mozgástartományt és maximális izomösszehúzódást tesz lehetővé. Feküdjünk oldalt egy enyhén döntött padon, és ragadjunk meg egy könnyebb kézisúlyzót a szabad kezünkkel (a másik alattunk lesz). A kiinduló helyzetben a súly a testünk előtt lóg lefelé. Ezután kezdjük el emelni a súlyt, addig, amikor a karunk majdnem derékszöget zár be a talajjal, majd engedjük vissza.

Iktassuk be ezeket a gyakorlatokat a vállprogramunkba, és deltáink reagálni fognak rá!

Megjegyzések:

* Minden edzésen váltogassuk az adott oldalemelés fajtáját
* A döntött törzsű evezést és a fekvő oldalemelést is váltva végezzük edzésenként, hogy a hátsó delta is kapjon stimulust

Szerző: Arnold Schwarzenegger
COPYRIGHT 2008 Weider Publications
COPYRIGHT 2008 Gale, Cengage Learning



Add a Twitter-hezAdd a 

Facebook-hozAdd a 

StartlaphozAdd az 

iWiW-hezAdd a Google Reader-hez  

2010. október 1., péntek

A margarin vagy a zsír a "jobb"?

A margarin vagy a zsír a "jobb"?

Sokan közülünk miden lehetséges módon igyekeznek egészséges életmódot élni és egészséges ételeket enni. Amikor azonban szembe találjuk magunkat egy recepttel, amihez szükség van mondjuk 20 deka zsírra vagy margarinra, elbizonytalanodunk: melyik a jobb, melyik a károsabb, melyiket válasszuk?
Amennyiben a margarin tartalmaz hidrogénezett növényi zsírokat, akkor a kérdés egyszerű, ennél még a zsír is jobb, persze csak ha az ember nem vegetáriánus.
A zsírnak rossz híre van, pedig nem biztos, hogy teljes mértékben megérdemli. Állati zsírként telített, telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavak keverékéből áll. Az igazat megvallva több benne az egyszeresen telítetlen zsírsav (100g-ban 46 g) mint a telített zsírsav (100g-ban 39g). Emellett 3,5 g Omega-3 zsírsavat is tartalmaz 100 grammonként.
Ha vegetáriánus megoldást keresel, akkor olyan terméket keress, ami kókusz vagy pálmaolajat tartalmaz, nem hidrogénezett növényi zsírokkal együtt. A kókuszolaj és a pálmaolaj is telített zsírokat tartalmaz, ami miatt szobahőmérsékleten szilárdak. A sütőipari termékek esetében ez fontos tényező a kész termék állaga szempontjából.
Azonban kizárólag a kókuszolaj vagy a pálmaolaj használata nem szerencsés ötlet. A zsírtól eltérően ugyanis, a kókuszolaj és a pálmaolaj csaknem 100%-ban telített zsírokat tartalmaz. Szobahőmérsékleten ezért nagyjából olyan sűrűek, mint a gyertyaviasz! Ha a margarinhoz hasonló állagot akarunk elérni, akkor muszáj elkeverni őket folyékony (telítetlen) zsírsavakkal.

forrás:bb

Add a Twitter-hezAdd a 

Facebook-hozAdd a 

StartlaphozAdd az 

iWiW-hezAdd a Google Reader-hez